Élettörténeti hétvége

Engedjétek meg, hogy megosszam veletek életem egyik nagyon mély, de ugyanakkor mégis iszonyatosan felemelő élményét. Korábban már több bejegyzésemben említettem a Budai Református Gyülekezetet, Hildát, az általuk hirdetett programokon való részvételt, hogy mind-mind mennyire pont beleillik a jelenlegi életutamba és milyen sokat segítenek az oly sok kétséggel, gyötrődéssel is járó belső utamon. Amikor eljöttem szülési…

Amikor már csak Isten segíthet

Mindannyian ismerjük a tipikus amerikai sikerkönyveket. Élj boldogan!, Hatékony motiválás, Minden lehetséges, Élj szenvedélyesen!, Tanuljunk önbizalmat, stb. Én is ezeken szocializáltam magam a felnőttek világában. Elolvastam minden létező könyvet, aminek a címe egy kicsit is arra hajazott, hogy én mennyire sikeres és boldog és kiegyensúlyozott és motivált leszek. El is hittem minden szavát és tematikusan…

A lelki terhek cipelése és letétele

Már korábban írtam, hogy milyen sokat jelent nekem a Budai Református Gyülekezetbe járni és a jelenlegi fejlődési utamon milyen sokat ad az ebben a közösségben eltöltött alkalmak. Az egyik istentiszteleten a következő volt az ige: “Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és…

Karrierépítésből fejesugrás a főállású Anyaságba

A témában terveztem már írni, de egyenlőre nehezen fogtam meg, melyik végéről is kezdjem. A kisebbik fiam előkaparta valahonnan ezt a képet, amit akkor készítettem, amikor pályakezdő voltam és álmodoztam a szép jövőről. Ezen ilyen mondatok szerepeltek: “Kiemelkedő fizetés./”Minden siker belépő egy még nehezebb problémához.” (Henry Kissinger)/Élvezem a munkám./Gyors karrier./Céges autó, lap-top, mobil./Megtalálom az egyensúlyt…

A szomjazó lélek

Hosszú évekbe telt, mire rájöttem mi a bajom és a mai rohanó világunkban miért jutok el odáig, hogy legszívesebben feladnám az egészet, mert nem bírom tovább. Régen valahogy természetesebb volt az, még ha nem is nevezték nevén és nem tudatosították az emberek, hogy folyamatosan táplálják a lelküket is a mindennapokban. Emlékszem még gyerekkoromban Nagymamám tanította…