“Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat! És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!” (139. zsoltár, 23-24)

Nagyon könnyű eltévelyegni a saját mélységeink kutatása közben. Sok minden a felszínre tör. Először általában a rossz, hiszen a fényhez a sötétségen át vezet az út. Azonban, ha hagyom, hogy Isten formáljon, mert már tudom, hogy azért állít megpróbáltatások elé, hogy olyanná váljak, aki képes beteljesíteni azt a küldetést, amit nekem szánt. Mindenkinek vannak képességei, egyedi tulajdonságai, amit a felszínre kell hozni és megismernie ahhoz, hogy önmagát is legalább annyira tudja szeretni, mint Isten őt. A szolgálat beteljesítéséhez ez elengedhetetlen feladat.