Folytatom Wolfgang Goebel és Michaela Glöckler: A nagy gyermek-kalauz című könyvéből idézve a védőoltások témával. Nagyon ajánlom egyébként ezt a könyvet minden Édesanyának, aki szeretné megérteni a miérteket és ha hozzám hasonlóan kételkedik a jelenleg Magyarországon működő rendszer helyességében, illetve a számunkra jelenleg nyújtott információk feltétel nélküli befogadásában.

“Magyarországon egyelőre törvényesen szabályozott a “kötelező” és “ajánlott” védőoltások rendszere. Reméljük, hogy előbb-utóbb szabadabban dönthetnek ebben a kérdésben a szülők és az orvosok. A jelenleg alkalmazott védőoltások előnyeit és kockázatait – az immunrendszer fejlődésére gyakorolt indirekt hatásukat tekintve is – nyilvánosan kellene megvitatni. A szülőknek és az orvosoknak külső kényszer nélkül közösen kellene eldönteniük, melyik védőoltást kapja meg a gyermek és mikor.”

Maximálisan egyetértek a fenti sorokkal és sajnálatosnak tartom, hogy ma, jelenleg, nem néznek bennünket szülőket annyira felnőttnek, hogy egy ilyen kérdést, a saját gyermekünk egészsége érdekében mérlegelni tudnánk. Miért merült fel bennem ez egyáltalán? Engedjetek meg egy rövid saját történetet. Amikor én születtem, születés után automatikusan megkaptam a TBC elleni védőoltást, majd ellenreakcióként a bal hónaljamban szövetcsomó képződött az idegen anyag körül. Mint mindennél, már ezen földi életem során, az első napokban ellenálltam és “lázadtam” :). 8 hónaposan ki kellett műteni, így egy hétre elszakítva a szüleimtől, egyedül, kórházban, orvosok között voltam kénytelen tölteni ezen időszakot. Később, amikor újra belém nyomták a kötelező újraoltást (ez a nyusziszem, aminek be kell pirosodni az oltás helye körül), nekem 10-szer akkorára pirosodott, mint kellett volna. Egyébként “csak” 1 éves korig szerepel a kötelező oltások között, utána békén hagyják az embert. Halkan megjegyzem, hogy nagyobb esély van arra, hogy autóbalesetet szenvedünk az újszülöttünkkel hazafelé menet a kórházból, mint hogy egy csecsemő TBC-s beteggel érintezik élete első évében. Ehhez képest mekkora kockázatnak tesszük ki szegényeket az esetleges mellékhatásokkal, de ez megint egyéni nézőpont kérdése.

Egy kicsit tekintsünk rá a védőoltásokra úgy általánosságban, hiszen manapság ez nagyon aktuális, de csak annyi infót kapunk, hogy kell, mert megvéd, de nincs sok mérlegelési lehetőségünk, sőt egyre kevesebb, a mérlegeléshez szükséges teljes körű információnak pedig egyáltalán nem vagyunk birtokában.

“A védőoltásoknak akkor van értelme, ha általuk egy egyén vagy embercsoport veszélyeztetettsége megszüntethető. Mindazonáltal csak akkor jogosult adásuk, ha nem járnak újabb jelentős veszélyekkel (oltási szövődményekkel, az immunrendszer gyengülésével).

Egy oltás értékét a következőket összevetve mérhetjük fel:

1. Egyrészt: a betegség veszélyessége. Ez alatt a betegség súlyos lefolyású vagy szövődményes formájának gyakoriságát értjük, a betegség járványszerű fellépésének lehetőségét és a megbetegedettek halálozási arányát.
2. Másrészt: az oltás előnye, azaz a védettség időtartama és hatékonysága, az oltási szövődmények ritkasága, azaz mindazon nemkívánatos jelenségek összessége, melyekről ezidáig tudunk. A betegség aktuális gyakorisága.

Egy oltás akkor számít értékesnek, ha a szóban forgó betegség gyakran súlyos lefolyású, az oltás nyújtotta védettség jó hatékonyságú és hosszú időre szól. Ezért az oltási szövődmények veszélyét csak akkor vállaljuk, ha a betegség nagyon veszélyes.”

Ugyan a bejegyzésem fő témája a gyermekeknek adott kötelező védőoltások, de a fenti mondatot olvassátok el még egyszer és a jelenlegi helyzetre helyettesítsétek be. Nah, én ezért nem kérem, többek között. Az más kérdés, hogy én egy külön “állatfaj” vagyok, aki nem fogad el semmit csak úgy igaznak, sőt valamit minél inkább erőltetnek, én annál inkább ellenállok.

Na, szóval.

A könyv részletesen taglalja az egyes betegségeket, amire jelenleg kötelező a védőoltás kis hazánkban. Nálam a bárányhimlő elleni védőoltás kötelezővé tétele tette be a kiskaput, de ezt a bejegyzést még akkor sem írtam meg. Most viszont úgy érzem, hogy nem maradhatok csendben, ülve a saját kis információkupacomon. :), így a sok felsorolásból a bárányhimlővel kapcsolatos részből leírok néhány részletet:

“A védőoltás ajánlásával kapcsolatban orvosi körökben is egyre szaporodnak a kritikák, mivel a bárányhimlő szövődményeire való hivatkozás tarthatatlan. Ezért a STIKO és a gyártók gazdasági indokokat hoznak fel érvként: ha minden gyermeket beoltanának, akkor az anyák átlagosan évente egy nappal többet dolgoznának.” ááááááááááááááááááááááááááá

“A bárányhimlő majdnem mindig ártalmatlan lefolyású. Minden gyermek óvodás-, kisiskolás korban át kellene esnie rajta. Felnőtt korban ugyanis súlyosabb, szövődményesebb lefolyású.”

És még egyet kiemelnék részletesen, ami az én egészségemet keserítette meg egy időre, a Tuberkulózis elleni védőoltás:

“A tuberkulózis elleni védőoltás a legújabb kutatások szerint nem nyújt biztos védelmet a fertőződés és a – néha súlyos lefolyású – betegség ellen, mint ahogy azt korábban hangoztatták. A betegség visszaszorításában pedig semminemű szerepet nem játszik; a veszélyesebb csecsemőkori formákéban sem. Azokban az országokban, ahol már 25 éve nem oltják, tovább csökken a megbetegedettek száma./1998 óta az oltóanyag hatástalansága miatt a STIKO visszavonta az oltás ajánlását. Az oltás szövődményei mára messze túlhaladják hasznát. Magyarországon egyéves kor alatt még része az oltási naptárnak, utána már nem. “!!!!!!!!!!

“Olyan szülők, akiknek kérdései, fenntartásai vannak bizonyos oltásokkal szemben, általában a homeopata, természetgyógyász vagy antropozófus beállítottságú orvosokkal keresik a kapcsolatot. Magyarországon a lakosságnak jelenleg még nincs meg a lehetősége az oltásokról szabadon dönteni.”

Majd zárásképpen tartalmaz a könyv egy álláspontot és javaslatot az egyes oltásokra vonatkozóan. Most ezt sem írom le részleteiben, mert a célom csupán az volt, hogy egy másik nézőpontból világítsam meg a kérdést.

Továbbá kifejtve azt, hogy nem csak oltásellenesek és oltáspártiak léteznek, nem minden fekete és fehér. Mindkét oldalnak vannak érvei, ellenérvei és nem köpködni kell egymásra, hanem meghallgatni a másik felet, mérlegelni és utána dönteni. És még egy fontos gondolat, és nem készként elfogadni azt amire köteleznek, mert a mi és gyermekeink egészsége csak nekünk fontos, a nagy rendszer más szempontokat vesz figyelembe, ami nem feltétlenül szolgálja az egészségünket, de erre is majd lehet 20 év múlva fény derül, jelenleg mi folyik itt, addig marad a józan ész és az önvédelem. 😉