Járulékos “költség” alatt azt értem a vírussal kapcsolatban, hogy a különböző intézkedések hatására milyen sok terület van, aminek a helyzetén csak rontunk a szabályozások, korlátozások által és összességében minden, ami valóban negatív hatással van az életünkre, az nem maga a vírus, hanem ezen intézkedések következményei. Magyarul a fürdővízzel kiöntjük a gyereket is, szerintem. Az azonos című előző bejegyzésemben említettem, hogy legyen ez a vírus a természet alkotta, vagy mesterségesen előállított, teljesen mindegy, de amit az emberiséggel művel valami fantasztikus jelenség. Ha évekkel ezelőtt valaki azt mondja, hogy az egész világ irodai alkalmazottai 2020-ban otthonról fogják végezni a munkájukat, a nagyvárosok kiürülnek, mert aki teheti vidékre költözik, az utcák kiürülnek, főleg éjszaka, egy lélek sem tartózkodik kint, az iskolák, óvodák, szórakoztató központok, éttermek, minden bezár, valószínű hülyének nézzük és legyintünk rá. Pedig bekövetkezett. Miért? Mert a kormányok megtesznek minden tőlük telhetőt, a tudásuk legjavát adva, – de főleg a saját seggüket védve – mert minden élet számít. De kérdem én, hogy ha minden élet számít, akkor mi a helyzet az egészséges, normális életre vágyó nagy többséggel? Mert, most csak arra helyezik a hangsúly, hogy, aki tesztet akar csináltatni, aki vakcinát akar beadatni, aki kórházba kerül, aki gyógyszerrel akarja meggyógyítani magát, aki lélegeztető gépre kerül, stb. De mi van azokkal, akik nem akarnak ennek a cirkusznak a részesei lenni? 2020 őszén valószínű én is átestem a covid-on, egyenlőre bizonyítani nem tudom, – mivel tesztelőállomásnak a közelébe sem megyek, most, míg ekkora kampány van körülötte -, de nem volt semmi. Egy napig lázas voltam, bevettem néhány olajfa levél kapszulát, – ami olyan szinten kinyomta belőlem a vírust, mint száz injekció vagy bármilyen laboratóriumban fejlesztett csodaszer sem tudja – és kész. Itt vagyok és szeretnék most már maszk nélkül élni és normálisan levegőhöz jutni, ha kilépek a házból. Szeretném, ha nem lenne ember, embernek ellensége azért, mert be van oltva vagy nincs, vagy hord-e maszkot vagy nem. Ehhez azonban nem kormányzati intézkedés kell, hanem mi. Mi emberek, hogy észre vegyük a másikat és ne hagyjuk manipulálni és megvezetni magunkat.

Egy egészséges szervezet sok mindennel képes megbirkózni. Nincs szükség hozzá semmire. A természet ereje pedig sok mindent képes helyreállítani, amire nekünk embereknek nincs befolyásunk, hatásunk megakadályozni. Azonban ezeknek a törvényszerűségeknek a tiszteletben tartásából nem lehet pénzt csinálni. A vakcinagyártás hatalmas üzlet lett a világon, az országok versengenek egymással. Most már mi is saját vakcinagyárat építünk, mert nem akarunk lemaradni erről a profitszerzési lehetőségről sem. Míg világ a világ, mindig lesznek olyan emberek a Földön, akiknek a hatalom és pénzéhsége nem ismer határokat. Nem látom értelmét oltóanyagot gyártani valami olyanra, amit nem is ismerünk. És annyira “cseles”, hogy a mutációival pedig aztán végképp nem tudunk mit kezdeni. Lehet, hogy ideje stratégiát váltani. Rengeteg pénz megy el a védekezésre, maszkokra, fertőtlenítőkre, a bajban lévő ágazatok megmentésére, stb. Álljunk meg egy pillanatra és gondolkozzunk el! Ha nem csináltunk volna semmit, nem kerítettünk volna ekkora feneket a védekezésnek, akkor is itt tartanánk? Ez a vírus velünk marad, maximum olyan szintűvé redukálódik, mint egy influenza. Van hozzá oltóanyag, aki szeretné és így érzi magát biztonságban beadatja és kész. A többiek pedig élik világukat.

Nagyon sokan vannak, akik azért nem tudnak normális egészségügyi ellátást igénybe venni, mert minden elé van helyezve a covid védekezés. Ezért nem csinálnak nem sürgős beavatkozásokat, nem életmentő műtéteket, rehabilitációs kezeléseket, iszonyat hosszúra nyúlt a várólista szinte minden járóbeteg szakrendelésre. Ez tényleg rendjén van így?! Több millió ember szenved azért, mert nem kap ellátást, mert az ő esete nem élvez előnyt a rangsorban. Kinek a rangsorában? Az idős, krónikus, legyengül szervezet ki van téve millió egy veszélynek, ha fertőzést kap, ez mindig is így volt. Viszont hány idős ember van, aki úgy tartotta magát (!!!!) életben, hogy eljárt gyógyfürdőbe, szaunázni, masszázsra, gyógykezelésre, stb. Az ő élete nem számít?! Ő most nem lényeges, mert nem idős, krónikus beteg és ha elkapja a covid-ot nem kerülhet bele a statisztikába, ami tömegeket sarkall arra, hogy oltassa be magát. Agyrém! Nem?! Amikor rehabilitálódni jártam én is a gyógyfürdőbe beszélgettem több idős emberrel, aki azért járt oda, mert így tartotta karban a szervezetét és nagyon erős, egészséges bőrben is voltak. Továbbá nem elhanyagolható a jó társaság. De ők most nem számítanak, ahogy azok a fiatalok sem, akik nem mehetnek fesztiválozni, buliba, mert “veszélyes”. Szerintem meg az a veszélyes, hogy le van korlátozva egy olyan réteg, akinek kutya baja se lenne a vírustól, viszont depressziósak és ingerültek annál inkább lesznek ettől a cirkusztól. Nekem ugyan nincs a környezetemben középiskolás vagy egyetemista ismerős, de bele sem tudok gondolni, hogy egy középiskolás fiatal, otthon ül a számítógép előtt, – mondván ez az iskola – majd ha társaságra vágyik marad a gép előtt és “bulizik” a spotify-on. Tényleg ez jelenti a valódi megoldást a “problémáinkra”?! Sokkal többel járjuk meg a végén, mintha hagyjuk a természetet a maga kiválasztásával élni, mi pedig hagyjuk egymást élni. Szerintem……Aztán most már tényleg jövök a vírushelyzet előnyeivel is, csak most még ebben a témában dől belőlem a szó 🙂