Nem tudom ti hogy vagytok vele kedves szülők, nekem az életem jelentős részét teszi ki a mérhetetlen mennyiségű gyerekjáték elpakolása nap, mint nap. Van egy 2 és egy 4 éves fiunk, akik bár a maguk szintjén segítenek rendet tartani és erre is neveljük őket, hogy tartsanak rendet maguk körül, de ez két ennyi idős gyerkőcnél még nagymértékű szülői jelenlétet és példamutatást igényel. Ezzel az írással nem az a célom, hogy leírjam hogyan is neveljük a gyermekünket rendtartásra, vagy rendszerezésre. Egyetlen célom van, hogy felhívjam a figyelmet az ezen a területen is jelen lévő mérhetetlen információáradatra, – aminek a kezelését azt hiszem még mi, szülők is nehezen kezeljük, nem hogy a gyerekeink -, pazarlásra és az ebből következő környezetszennyezésre, a megterhelt anyai idegrendszerről nem is beszélve. 🙂

De kezdjük az elején. Még meg sem született az első gyerkőc, már voltak játékaink, amit gyűjtögettünk, hogy milyen szépen tud majd velük játszani. Aztán a születését követően rendre gyűltek az ajándékba kapott játékok, mindig az életkorának megfelelően. A második gyerkőc születése után folytatódott ez a tendencia, karácsony, névnap, születésnap, húsvét, gyereknap, vagy csak úgy egy kis ez vagy egy kis az. Észre sem vettük, de elöntött a rengeteg gyerekjáték.

A fiúk a hatalmas játékkupac “tetején” 2017-ben.

Próbáltam kezelni a helyzetet játéktárolókat vettem, amiben ömlesztve lehetett tárolni a játékokat és szabadon áttúrni, vagy kiönteni. Ez a napom kb. 20-30%-t tette ki, hogy asszisztáljak ezekhez a műveletekhez. Majd következett a néhányat elpakolok és vetésforgó szerűen időnként előveszem, mint “új” játékot. Ez nagy sikert aratott, de időleges megoldás. Aztán következett az eladományozom, ajándékba adom történet, de a lényegen nem változtatott. Mindig ömlött a háztartásba az újabb és újabb műanyag “szemét”. Igen, szemét, mivel ezeknek a műanyag játékoknak a fele sem tartós. Nálunk szinte mindegyik autónak három vagy kevesebb kereke van, a markolónak a markolója általában külön van az alapgéptől és itt nincs különbség a 35 Eurós és a néhány száz forintos játék között. Legalábbis nekem ez a tapasztalat. Ha minden háztartásban ekkora mennyiségű műanyag szeméttel birkózik minden szülő, akkor nagyon elkeserítő a helyzet, azt gondolom.

Aktuálisan kiválogatott törött játék kupac, 2019. május

Ebből a kupacból a személyes kedvenceim a kerék nélküli autók 🙂

  

  

A másik nagy szemétkupac az apróságok, kindertojásban lévő játékok, ami persze apró darabjaiban hever mindig szanaszét, a játékok apró alkatrészeinek millió darabjai, stb.

Ez az igazi nagy kedvenc gyerek szemmel, mert addig a pár percig, amíg újdonság a kupac, lehet belőle szemezgetni.

A másik személyes kedvencem az egy témából sok.

Katonákból, harci járművekből teljes hadsereg, és itt nincsenek a képen azok a tankok, katonák, akik már “elestek” a harcban, mert kitölt a lábuk, eltört az ágyúcső és így tovább, ezek az épen maradt példányok.

Szerelőláda és akkus csavarozó arzenál. Ezekkel természetesen csak akkor játszottak néhány percet, amikor megkapták, mert azóta az igazi szerszámokkal játszanak, amikor én is éppen szerelek, barkácsolok és velem tartanak.

Vannak a már nem aktuális játékok, mint a babyjátékok, de nem dobom ki, csak elteszem, hátha a következő gyerkőc is élvezni fogja néhány percig és utána is szedegethetem össze a lakásban szétdobált példányokat.

És végül, de nem utolsó sorban a leglegkedvenceim a millió darabból álló készletek, aminek az egyben tartása jelenti az igazi nagy energiát a részemről és ezek általában soha nincsenek teljes egészében összerakva, viszont minden darabja a lakás különböző pontjain van.

Egyenlőre így első nekifutásra ennyi a teljesség igénye nélkül.

És most igen, mondhatom és sorolhatom az okosságokat és a jó tanácsokat.

1. Beszéljem meg a családdal, hogy ne vegyenek műanyag vackokat, mert rövid életűek.

2. A több kevesebb, csak néhányat tegyek a gyerekek elé, azzal talán játszanak és vigyáznak rá.

3. Rendszeresen szelektáljak, adományozzak, ajándékozzak el belőle.

4. Tanítsam meg a gyerekeimet elpakolni maguk után.

5. Ne kapjanak ennyi ad-hoc játékot, mint a kindertojás, egy kis ez a vásárokon, egy kis az a különböző programokon, rendezvényeken, stb.

6. Kapjanak élményt ajándékba, MiniPolisz, Állatkert, Családi kirándulás, stb.

7. Kapjanak fából készült játékokat. (ezek sem tartósak, majd mutatok erre is példát)

Ésatöbbiésatöbbi. Tudom, elmúlik ez az időszak is és vissza fogom még sírni, amikor egyáltalán játszottak, de most ki kellett írnom magamból.

Érdekel kinél mi a megoldás és hogyan kezelitek. 🙂