Megdöbbenve néztem az RTL Házon Kívül műsorában, hogy hogyan működik a holland szülési rendszert. Tökéletes folytatása volt a https://egyenifelemelkedes.wordpress.com/2019/03/11/haboritatlan-varandossag-es-szules-ma-magyarorszagon/

bejegyzésemnek. Minden elképzelésemre választ kaptam, hogy van ahol működik úgy, hogy a Nőket emberszámba veszik és nem döntenek fölöttük.

https://rtl.hu/rtlklub/hazonkivul/miert-szul-mashogy-egy-holland-kismama-mint-egy-magyar

Továbbra is érthetetlen számomra, hogy ez Magyarországon miért nem működik jól.

Jelenleg nyakig benne vagyok a rendszer viszontagságaiban. Először is továbbra is nonszensz számomra, hogy az otthon szülést nem fizeti a TB. Ez még a kisebbik gond, mivel így is úgy is minden egészségügyi ellátást a magánbiztosítómon keresztül veszek igénybe. Vagyis így volt ez idáig, most gondoltam “kipróbálom” hogy is működik a “nagy rendszer” az állami intézményben.

Elmentem a háziorvosomhoz, akihez körzetileg tartozom, Veresegyházon és neki mondtam el először, mint úgymond “hivatalos szerv”, hogy újra babát várok és otthon szeretném megszülni. Teljesen normálisan fogadta, mindenben segített, azonnal kiírta a vizsgálatokat, labor, EKG, útba igazított, hogyan tudom ezeket a vizsgálatokat elvégeztetni a Misszió Egészsség Központban (ami most már állami fenntartású). Ígérte, hogy megadja az egyik Anyuka elérhetőségét, aki otthon szült itt a városban. Már többször rákérdeztem, azóta is kapom az elérhetőségét, mindegy…., megyek tovább töretlen a hóviharban. Az állami nőgyógyászhoz spontán be tudtam esni, mivel az időpontkérésnél mondták, hogy akár most is be tudok menni a terhesség megállapítására. Jó, egye fene, ha már itt vagyok, bemegyek, hiszen minden hivatalos ügy elindításához szükséges a terhesség orvos általi megállapítása. A Dokinak persze nem mondtam, hogy otthon akarok szülni, mert jóval 70 felett lehetett, így meg akartam kímélni magam a prédikációtól. Az persze végig kellett volna hallgatnom, ha nem szakítom félbe, hogy hogyan lehet megszakítani a terhességet, annak ellenére, hogy hangsúlyoztam ő tervezett és nagyon is várt gyerek. Na mindegy, szépen megkértem, hagyja abba, hagyatkozzunk a lényegre, ha az egészséges, problémamentes várandósságról nem tudunk beszélgetni.

Majd hogyan tovább, ugye? Otthon szeretnék szülni, mi a következő? Bába kellene, hogy gondozzon. Megbeszéltem a bábámmal egy személyes találkozót, ahol átbeszéltünk minden számomra fontos részletet a várandós gondozással és a szüléssel kapcsolatban.

A legfontosabb pont, hogy a jelenlegi szabályozások alapján nem szülhetek otthon, mert pár perccel 20 percen kívülre esik a lakhelyünk a legközelebbi kórháztól. Pár perc!!!!! Ez annyit jelent, hogy ha akarok, bőven negyed óra alatt bent vagyok kocsival a kórházban, de ez senkit nem érdekel, ugye.

Rendben, DE nyitva maradt millió kérdés, pl. hol fogok szülni? A bábai gondozással párhuzamosan ugyanúgy el kell mennem nőgyógyászhoz, hiszen ő írja ki a vizsgálatokat, az ő véleménye alapján mehetek táppénzre stb. Így, bár nagyon fájt a szívem, lefújtam a bábai gondozást és felkeresem azt a nőgyógyászomat, akivel a fiúkat szültem, mert nincs más választásom. Így működik a rendszer. A bábák keze minden téren meg van kötve. Nem készíthetnek vizsgálatok, nem írhatnak szakvéleményt, hogy táppénzre mehessek , stb. Én pedig nem vagyok hajlandó kétszer annyi pénz kiadni és két végén égetni a gyertyát, ha nem muszáj.

A videóban is látható holland módszernél a bábánál meg van minden egy helyen, UH vizsgálat, leveszi a vért és kész. Itt mi van? Elmegyek a nőgyógyászhoz, aki kiírja a vizsgálatot, majd kérek időpontot és elmegyek külön az UH-ra, kérek időpontot külön a vérvételre, EKG-ra és azokra is mind elmegyek külön-külön két kisgyerek mellett, mert nekem ez a hobbim……Ez a hobbim, hogy ha elmegyek vérvételre – amit a múltkor megtettem – ha bármit kérdezek bundó módon kapok választ, ha előre szeretnék kerülni, mint kismama, mert az éhségtől majd elájulok, bunkó módon újabb visszautasítást kapok, mert itt mindenkinek sürgős, én meg fogjam be a számat és várakozok egy levegőtlen, kicsi, szűk folyosón millió beteg ember között. Éljen a magyar egészségügy.

Szóval most itt tartok. Továbbra sem adtam fel, hogy itthon szüljek, de erre jelenleg egy lehetőségem van, ha egyedül szülök. Végigcsinálom egyedül, mint azok az Anyukák, akik a kert végében titokban hozzák világra gyermeküket és jobb esetben nem a közeli kukába teszik a picit, hanem elviszik a nyilvános inkubátorba. Igen, lehet botránkozni. Ez az egyetlen lehetőségem, hogy háborítatlanul, úgy szüljek, ahogy én szeretnék és ne a kórházi protokollt követve nyúlkáljanak, szurkáljanak, stb. Ja, bocs, van még egy lehetőségem, elmenni egy kölcsönlakásba, vagy bérelni egy olyan lakást, ami 20 percen belül van a kórházhoz. Ez most komoly?! Nem, köszönöm!

Egyenlőre az egyszemélyes hadjáratomat folytatom a nyilvánosság elé tárva minden állomását, remélve, hogy pár év múlva oda jutunk, hogy csak mosolyogva olvassuk e sorokat, mert minden olyan flottul működik, mint pl. Hollandiában…..folyt. köv….., továbbra sem adom fel…..