Anyaként az egyik – a sok minden más mellett 🙂 – nagy kihívás közlekedni a gyerekkel. A második nagy sokk, amikor kettővel kell tenni mindezt, ráadásul úgy, hogy 2 év korkülönbség van köztük. Az egyik pici a másik kicsi. Szeretném veletek megosztani az ezzel kapcsolatos tapasztalataimat élményeimet. Amikor a blog elindult nem akartam, hogy ez egy baba-mama fórum legyen, mostanra azonban én is sok változáson mentem keresztül és az egyéni felemelkedésemnek a gyerekekkel kapcsolatos témák, tapasztalatok is fontos részei, így egyre több ilyen téma is lesz. Természetesen mindegyik igazodva a fő irányelvekhez, hogy egy kicsit jobbá tegyük a környezetünket és a saját életünket megkönnyítsük.

Szóval vágjunk bele. Emlékszem, amikor Marci megszületett mekkora stresszt jelentett az első orvoshoz menetel. Most akkor hogyan szállítsam el magunkat kettesben a fél városon át, úgy, hogy mindenkinek kényelmes legyen és boldoguljunk a nagyvárosi közlekedés útvesztőiben? A legkézenfekvőbb megoldás az autó, de nem szeretek Budapesten autóba ülni, csak ha nagyon muszáj, mert nem akarok a dugóban ácsorogni. Arról nem is beszélve, hogy sosem szerettem a kényelmes tömeghez tartozni, mindig valami alternatívában gondolkodtam, ami ugyan nem feltétlenül a legkényelmesebb megoldás, de sokkal környezetkémélőbb, nem függök másoktól és élvezem is az utazást.

De, hogy befejezzem az elkezdett sztorit, végül egy rugalmas kendővel magamra kötöttem Marcit és így buszoztunk el az orvosi rendelőig és vissza. Teljesen élvezte és ahhoz képest én is, hogy mennyire izgultam, hogy hogyan sikerül az első utunk.

Mikor Matykóval kellett megtenni az első újszülött vizsgálatot, na az már sokkal nagyobb kihívás volt, mivel két gyereket kellett ellogisztikáznom a rendelőig. Na ekkor indult be az agyalásom és kiötöltem, hogy, bár kezdetben jó ötletnek tűnt, hogy a meglévő egyszemélyes babakocsival majd boldogulunk, kell valami más megoldás.

Amíg elfértek az egyszemélyes babakocsiban így közlekedtünk.

Van akinél leegyszerűsödik ez a probléma, mivel vagy megy a saját lábán a nagytesó, vagy testvérfellépőt használnak. Na ez nálunk egyik sem működött, főleg, amikor hosszabb utat kellett megtenni, mert mégsem várható el egy 2 évestől az, hogy km-eket gyalogoljon. Arról nem is beszélve, hogy ha olyan szituban voltunk, hogy mindketten elaludtak, na az máshogyan nem működik, csak ha a nagyobbnak is van helye a babakocsiban.

Így arra jutottam, hogy használtan beszerzek egy testvér babakocsit – mivel újonnan horror áron kínálják – , de ez nem volt túl sikeres projekt, mivel nem találtam sehol használtan jó állapotút, így vettem egy iker babakocsit. Imádtuk, tök jól tudtunk vele közlekedni, akár buszra kellett szállni – ami azért ritka esett volt, mert inkább gyalogoltam 10-12 megállót is – akár hosszabb utat kellett megtenni gyalog.

Jó szolgálatot tett akkor is, amikor mindketten elaludtak.

 Akár jó idő volt, és lehettek szabadon, akár be kellett takarózni.

A nagybevásárlást is kettőjükkel együtt intézem, ami egy ideig működött ezzel az iker babakocsival. Nagyon strapabíró volt, az elejére volt, hogy odakötöttem 10 kg-nyi bevásárlást, de elbírta, kibírta.

Voltunk vele kirándulni, túrázni, mindenfelé, de ehhez is kevésnek bizonyult egy idő után.

Itt már négy gyereket kellene valahogy vinni, mivel a túra közben a barátok picijei is elfáradtak. 🙂

Igen ám, de nőttek a fiúk és ahogy egyre nagyobbak lettek, nőttek az igények, a problémák. Minden szülő ismeri az utcán földhöz verem magam szindrómát, ez kinél hogy teljesül, de a lényeg ugyanaz. Nem hajlandó arra menni amerre az utunk vezetne, vagy egyszerűen nincs kedve tovább sétálni. Emlékszem, amikor még tinédzserként láttam a hisztiző gyerekekkel szenvedő szülőket, akkor én is milyen rutinosan tudtam kezelni a helyzetet. Azt mondtam magamban, hogy ha nekem gyerekem lesz, ilyen biztos nem fordulhat elő, mert szépen megbeszélem vele és nincs miért hisztizni. Nah, most már értem miért mondják, hogy az nagyon jól tud gyereket nevelni, akinek nincs. 🙂

Szóval megoldván ezt a problémát, hogy nekem ne kelljen 15 kg bevásárlással a hátamon rimánkodni két makacs tökmagnak, hogy arra motorozzon a kismotorjával amerre a piac van, így beszereztem egy kézikocsit. Az iker babakocsi kb. a kicsi 3 hónapos korától 13-14 hós koráig szuperül kiszolgált, majd néhány hónap kínlódás után beszereztem ezt a szuper járgányt.

Ebbe kényelmesen belefért a két kisfickó, a motorok, labdák, homokozó felszerelés, stb. Sokkal könnyebb irányítani és közlekedni vele, mint egy babakocsival, csak kell egy kis rutin a “vezetéséhez” 🙂

Akkoriban, amikor elkezdtünk ezzel közlekedni (2018 tavasz) még a XII. kerületet róttuk fel-alá, játszótér, park, piac, stb., itt volt a mindennapos életterünk és nem tudtunk úgy végigmenni az utcán, hogy valamilyen reakciót ne váltsunk ki a járókelőkből.

A srácok, a járgányok, a játékok, az uzsi, minden a kocsiban

Volt, aki megállt és ámulta, hogy ilyen is létezik, volt, aki lelkesen érdeklődött, hogy honnan lehet ilyet beszerezni. Volt olyan is, hogy rögtönzött “termékbemutatót” tartottam a játszótéren, mert egy Anyuka venni akart egy ilyet a nyaralásra. Bár én a mindennapos közlekedésre szereztem be, de nagyon jó szolgálatot tett kiránduláskor, nyaraláskor is.

A Balaton parton is hűséges társunk volt

A Balatonon például elképzelhetetlennek tartottam volna a kényelmes strandolást enélkül. Belefértek a gyerkőcök, a strandcucc, a játékok, a hűtőtáska rekeszébe a hideg italok, gyümölcsök. Ha nagyon tűzött a nap, ott volt a tető, ami védte őket.

A heti bevásárlást is meg tudtam oldani két kisgyerekkel, plusz a 10-15 kg megvásárolt cucc. A böszörményi úti termelői piacra mentünk mindig, vagy a Csörsz utcai biopiacra bevásárolni, de mindenkinek nagyon kényelmes volt így. Míg a srácok kaptak valami rágcsát és vidáman elmajszolták a kocsiban, én tudtam menni sorban, árusról-árusra és beszerezni, amire szükségünk van.

Egy piacos napon a fiúk és a bevásárlás is jól megfértek a kocsiban

Az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy sportos Anyukáknak ajánlott ez a megoldás, mert hegynek le-fel közlekedni, azért erős fizikai igénybevételt jelent, de nem kell kisportoltnak lenni ahhoz, hogy menjen a dolog. Arról nem is beszélve, hogy ha már úgysincs idő elmenni edzeni, ez edzésben tart az garantált. 🙂

Mivel olyan sokan érdeklődtetek, hogy honnan lehet ilyet beszerezni, íme ahonnan én vettem:

https://www.famtastic.hu/index.php?lang=4&cl=search&searchparam=kézikocsi

Itt pont a nyáron volt egy átmeneti választékhiány (nem volt csak pink színű) így többeteket elirányítottam ide:

http://www.fuxtec.hu/search?q=k%C3%A9zikocsi

Ez utóbbinál van biztonsági öv is bele. Ez nálunk egy rövid ideig jelentett problémát, mivel egy 1 évesnek elég nehéz megmagyarázni, hogy maradjon ülve, de volt egy átmeneti időszak, amíg megszokta, aztán nem volt gond.

Fontosnak tartottam megosztani ezt veletek, egyrészt, mert személyesen tapasztaltam mennyire megörül neki mindenki, hogy ilyen is létezik, másrészt pedig minden, ami a környezetkímélő közlekedést hivatott szolgálni, annak úttörője és lelkes hírnöke vagyok. Kívánom, hogy mindenki legalább annyira lelje örömét az ilyen kézikocsikban, mint mi.

Még egy fontos megjegyzés. Vannak gyerekbetegségei az ilyen fajta kézikocsinak. Nem kifejezetten mindennapos használatra és gyerekek biztonságos szállítására van kitalálva, ezért is nincs így reklámozva szerintem. Egy-két hasznos fejlesztéssel azonban (beépített biztonsági funkciók, rugózás megoldása) tökéletes gyerekszállító eszközzé válhat. Termékfejlesztéshez állok rendelkezésre. 😉