Egy pár éve már nagyon elmerültem az ingatlanpiac rejtelmeiben, mivel kb. három éve fogalmazódott meg bennünk, hogy milyen családi fészket képzelünk el a kis családunknak. Ez alatt a néhány év alatt számos tapasztalat, benyomás ért, amit egy bejegyzéssorozatban szeretnék veletek megosztani. Ennek első állomása a fenntarthatóság és a környezettudatosság köré épül. Ez az a téma, amit a leginkább hiányolok a mai magyar ingatlanpiacról és nincsenek könnyen elérhető lehetőségek, nincs közösségi kommunikáció, sok, szerintem nagyon érdekes fogalommal és megvalósítási gyakorlattal kapcsolatban.

A közelmúltban történtek olyan kormányzati intézkedések, ami lendületet adott a mélyponton lévő építőiparnak. Elkezdődtek az építkezések és ma már nincs olyan ingatlanpiaci szempontból keresett környék, ahol “ne nőnének” ki újabb és újabb épületek a földből. Ezeket az épületeket látva gondolkodtam el azon, hogy megint nagy munka folyik több fronton anélkül, hogy a környezeti szempontok, a természettel való harmónia, egyensúly figyelembe lenne véve. Ezt szomorúnak tartom, mert a gyermekeink jövőjére nézve megint csak közvetlenül gondolkodunk, a közvetett hatásokat figyelmen kívül hagyjuk. Sokan megtehetik, hogy lakást/okat vásárolnak a gyerekeiknek, de milyen áron. Az a környezetterhelés, amivel ez jár, sokkal nagyobb hatással lesz rájuk, mint azt ma gondolnánk és megint csak anyagi (pénzügyi, befektetési) síkon gondolkodunk, legyen hol lakni. Az, hogy ezek az új épületek milyen minőséget képviselnek majd 40-50 év múlva és az építésük módjából kifolyólag milyen következményekkel jár a környezetre nézve, ezen azt gondolom kevesen gondolkoznak el.

A fenntartható építészet (Sustainable Environmental Design – SED) “olyan építészeti és környezettervezés, amely az épület teljes életciklusát tekintetbe véve fenntartható keretek közé szorítja az épület teljes erőforrás-használatát, beleértve az építést, az építőanyagok beépített energiatartalmát, az épületműködést, energetikát, vízhasználatot, emissziókat, felújítást, bontás és újrahasznosítást. A SED holisztikus megközelítéssel tervez, tekintetbe véve a kultúrális-társadalmi közeget, az építészeti tradíciókat. Az épületet teljes összefüggésében tekinti és tervezi, hogy az a környezetbe kulturálisan és ökológiai szempontból is harmonikusan illeszkedjen.”* (Ertsey Attila – Medgyasszay Péter: Fenntartható építészet)

A fenti megközelítés valljuk be őszintén elég messze áll a mai gondolkodásmódunkhoz. Az ehhez való közelítést kötelezővé teszik különböző szabályozásokkal (“Az EU épületenergetikai direktívája (EPBD) szerint 2020-tól új építés esetén már csak “közel nulla” energiaigényű épületek építhetők.”*) a jövőben, de valójában az lenne a szép, ha ez alapgondolkodásként épülne be nem csak az építészeti szakemberek munkásságába, hanem a hétköznapi ember fogalmaiba is, ha otthonteremtésben gondolkodik.

Számos olyan természeti hatás éri a lakókörnyezetet, amivel számolnunk kell hosszú távon és figyelembe kell vennünk a természet erejét.

“A növényezettel való megfelelő fedettség mérsékli az időjárás hatásait, hozzájárul a friss levegővel való ellátáshoz, a por és a zaj elnyeléséhez. A harmonikus  környezet, az évszakonként változó színek látványa támogatja mentális egészségünket./A kert legalább annyi művészi üzenetet tud közvetíteni, mint egy építészeti alkotás. A kert és az épület zöldfelületei (zöldtető, zöldhomlokzat) egy részét visszaadják a természetnek abból, amit az épülettel elfoglaltunk tőle.”

Ott, ahol adott a kert, természetes, hogy növényekkel van körbevéve a lakókörnyezet, de mindez megvalósítható a nagyvárosban is, csak tudatosabb tervezést és szervezést igényel. Azt gondolom ez a jövő, fontos, hogy tudatosak legyünk a témában és eszerint alakítsuk környezetünket.

Az időjárási viszonyok egyre szélsőségesebb irányba változnak. Az elmúlt néhány évben ennek a drasztikus, kézzel fogható hatását is érzékeljük. A jövőben ez még jobban fel fog gyorsulni és követnünk kell ezeket a változásokat, hogy a megszokott minőségben tudjunk létezni.

“Magyarországon az átlaghőmérséklet jelentős emelkedése, valamint a szélsőséges időjárási viszonyok (hőmérséklet, csapadék, szél) gyakoribb előfordulása várható. Ezen kockázatokra készülve a nyári hőkomfort biztosítására, az esővíz elvezetésére és a széltehernek ellenálló szerkezetek kialakítására egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni.”*

Remélem, hogy írásommal, ha egy kicsit is, de hozzá tudok járulni az új személetű gondolkodás kialakulásához, hiszen mi emberek tettük a környezetünket olyanná, amilyen most és mi is tudjuk alakítani a jövőben.

*az információk Ertsey Attila – Medgyasszay Péter: Fenntartható építészet című könyvéből származnak

A könyv egy átfogó képet ad a fenntartható építészetről kezdve az alapoktól, miért kell fenntartható módon építeni, mi az az életciklus, karbonlábnyom, hogyan tervezzünk, finanszírozzunk, valósítsunk meg építészeti szempontból fenntartható épületeket. Választ találunk arra, hogy mi a különbség a különböző koncepció alapján készült házak között, mint passzívház, aktívház, autonóm ház, reziliens ház, okos ház, szolárház, stb. Külön fejezet foglalkozik az épületszerkezetekkel valamint az épületgépészet és energiaellátás témakörökkel. Nekem, mint nem szakmabeli építész feleségnek nagyon érdekes olvasmányt jelentett a könyv, sok újdonsággal és érdekességgel. Ajánlom mindenkinek, akit érdekel a téma.